Kerékpárverseny Lapifalván
Lapifalván közeleg a kerékpáros verseny,
Lapi Öcsi minden vágya, hogy egyszer ő nyerjen.
Ám pedálja összetört, és újra nincsen pénze,
Nem adja fel, ha pénz kell, hát megdolgozik érte.
Reggelente Lapi Péknél sül a lapi kenyér,
Öcsi segít, elkél néhány szorgos, markos tenyér.
Az illatos, friss kenyeret kosarakba rakja,
Oldalukra ráírja, hogy melyiket ki kapja.
Délben már egy garas lapul Öcsi erszényében,
Mellette pár kerek tallér elférne még szépen.
Lapi Tata öreg fáján beérett az alma,
Lekvárnak is nagyon finom, de legjobb aszalva.
Kell egy ügyes gyerek, aki jól tud fára mászni,
Lapi Öcsinél fürgébbet nem lehet találni.
Leszedi a lapi almát, teli három láda,
Újabb garast kap ezért, s már nyakában a lába.
Kis kosárban kalácsot, bort, finom vacsorát hoz.
Amíg nagyi falatozik, Öcsi seprűt ragad.
Felsöpri az egész udvart, egy porszem sem marad.
Nagymama is belenyom egy garast a markába,
Öcsi most már nagyon boldog, telik a pedálra.
Másnap reggel újra suhan piros kerékpárja,
Lapifalván a sok lapi mind a száját tátja.
Eljött hát a verseny napja, felállnak a rajthoz.
Tizenhármas szám Öcsié, lehet, hogy ez bajt hoz?
Hogy is lehetne gond vele, mint a villám, száguld.
Aki látta vad tempóját, szinte belekábult.
Elsőként ér Öcsi célba, üdvözli a tömeg,
Lapi Tata, a pék, s nagyi együtt öleli meg.
Ott fénylik már Öcsi nyakán a győzelmi érem,
Éppen úgy történt itt minden, mint egy szép mesében.
A foglalkoztató füzet letölthető pdf formában